MOLDVAI MAGYAROK: A Keleti-Kárpátok és a Prut folyó között élő magyarok, vagy moldvai csángók. Az első csoportjaik Észak-Erdélyből vándoroltak ki a 12-13. században. A kedvező körülmények miatt gyorsan nőtt a népsűrűség. A moldvai fejedelemség a magyar király hűbérese volt. Az uralkodók szívesen fogadták a kézművességben, szőlőművelésben és udvari szolgálatban jártas magyar nemeseket és jobbágyokat. A földműveseknek különféle kiváltságokat biztosítottak, aminek a nyoma a răzéş-ség (részesség) jogi intézményében a 19. századig fennmaradt. A 15. században Dél-Magyarországról elűzött husziták is a moldvai magyarok között találtak menedéket, akiknek a papjai itt fejezték be a bibliafordításukat.

A 16. században a középkori magyar királyság hanyatlásával a moldvai magyarok társadalmi helyzete megromlott. Kiszorultak a városokból és a török-tatár pusztítások is megtizedelték a soraikat. A moldvai magyarok folyamatos utánpótlást kaptak a Rákóczi-szabadságharc, az 1848-49-es szabadságharc menekültjeiből és a nehéz élet miatt elvándorló székelyek köréből.

A 17. században a pápa missziós területté nyilvánította a többségében görögkeletiek által lakott Moldvát és a római katolikus híveket a moldvai magyarok elrománosításával igyekeztek gyarapítani. A Moldvába rendelt lengyel és olasz papok fokozatosan leszoktatták a moldvai magyarokat az anyanyelvük templomi használatáról. A 19. században Románia ezt a gyakorlatot rendeletben is megerősítette. A moldvai magyarok anyanyelvi iskolái csak 1947-55 működhettek, ezért ilyen körülmények között egy igen archaikus nyelvjárást és népi kultúrát őriztek meg. Ugyanakkor igen erős román hatást is mutat a kultúrájuk. A moldvai magyarok a 16-18. században a mainál nagyobb területen éltek, mert szórványos telepeik egészen a Dnyeszterig húzódtak. Ma a legnagyobb csoportjaik a Tatros, az Uz, a Szalonc, az Ojtoz és a Tázló folyók völgyeiben él. A moldvai magyarok népi kultúrája a folyamatos székely kivándorlás miatt, erős székelyes hatást mutat.

Mintegy 40 falu lakosságát nevezik ,,székelyes csángónak” . A legismertebbek közülük Pusztina, Frumósza, Csügés, Tatros, Onest és Diószeg. Náluk archaikusabb népi kultúrával rendelkeznek az ún. ,,déli-csángók”, akik a Szeretterén, Bákó városa közelében, kb. 30 faluban laknak. A legismertebbek közülük Bogdánfalva, Trunk, Lészped, Forrófalva, Klézse és Gajnácsa. A legrégiesebb nyelvű és kultúrájú ún. ,,északi-csángók” a Moldva folyó mellett Románvásár városa közelébe laknak mintegy 10-15 faluban. A legismertebbek Szabófalva, Pildeszt és Belusest.